Skip to content

Karácsonyra készülődvén

Decemberhez közeledvén úgy érzem mindannyiunk kicsit visszatekintünk az elmúlt év történéseire, eseményeire. Szeretném hinni, hogy általában ezen számvetések pozitív mérleggel zárulnak, magam például igyekszem mindig a szép dolgokra emlékezni leginkább. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a szép meleg októberi napok már elmúltak, bizony az időjárás és a természet is kezdi egyre inkább téli, zimankós, morcos arcát mutatni. Igyekezzünk ebben az időszakban, a karácsonyi ünnepkört várva, a rohanó mindennapjaink mellett is megtalálni azt, ami szép! Néha öt perc szünet, néhány gondolatnyi csend is segít ebben.

Sokadik Karácsony ér itt Baján, ebben a hangulatos, megannyi szépséggel teli, vidéki kisvárosban, melynek bája minden évszakban más és más. Minden alkalommal mosolyt csal arcomra az elérzékenyülés mellett, hogy a patinás főtéren minden évben – az igazi nagyvárosokhoz hasonlóan- itt is készül hatalmas adventi koszorú, mely gyertyáit tátott szájú, ámuló, rácsodálkozó arcú kisgyermekek társaságában gyújtják meg minden évben. Jó látni a békés, önmagukra időt szánó embereket a mindennapok rohanása mellett kicsit megállni, beszélgetni, inni egy jó forralt bort, vagy éppen békésen sült gesztenyét majszolgatni egyetértésben. Kimondatlanul is egyetlen közös dolgot várunk, az egész éves munka, a szürke hétköznapok monotonitása után az ünnepet, a megpihenést, a kicsivel több időt magunkra, családunkra, párunkra, gyermekünkre.

A várakozás és készülődés azonban nem csupán arról szól, hogy lelkünket, szívünket készítjük fel a szeretettel teli ünnepekre. Vannak sokkal profánabb, hétköznapibb dolgok is az életünkben, melyek mindegyike ugyanolyan fontos, mint az emberi benső egyensúlya. Ilyenkor mindenki a legjobbat, legfinomabbat szeretné adni a másiknak, a családnak. Magyarországon azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy minden országrészben hagyományosan halászlevet és/vagy töltött káposztát esznek az emberek, bízom benne, jóféle vörösbor társaságában. Itt Baján mindennek pedig különleges jelentősége van. Talán sehol nem esznek annyi halat az emberek kis hazánkban mint itt. Engem minden évben elvarázsolt, első alkalommal pedig lenyűgözött, amit itt, a szűk lakókörnyezetemben láttam. Minden teraszon, minden erkélyen bogrács állt, mindegyikben ugyanolyan étel készült nagy igyekezettel, sok szeretettel, ráérős beszélgetések közepette. Nincs még egy ilyen hely, ebben egészen biztos vagyok.

Talán némiképp szentségtörésnek tűnhet, de az ünnep közeledtével most mégsem halászlé receptet hoztam a kedves olvasónak, nem is töltött káposztáét. Ennek több oka is van. Ezeknek a hagyományos, nagyon ízletes és általam is kedvelt ételeknek az elkészítését sokan már tökélyre fejlesztették, a halászléről konkrétan pedig ne beszéljünk, mit is jelent itt Baján. Ugye elég érdekes lenne, ha mint betelepült bajai, most elkezdenék halászlé receptet írni? A másik ok pedig az, hogy magam szívesen és bizony elég gyakran szakítok a megszokott, berögzött dolgokkal.

A most következő recept, a karácsonyi narancsos kacsasült ünnepi hangulatát a téli időszakban előszeretettel fogyasztott narancs, valamint a szegfűbors adja.

Hozzávalók 6 személyre:

  • 4db kacsacomb
  • 1db kacsamell /az arányok tetszés szerint változtathatók, egy személyre 1 combot, vagy egy fél mellet számoljunk/
  • 3db narancs /lehetőség szerint válasszunk bio terméket, ennek hiányában az ép, mindenféle sérüléstől mentes gyümölcsöt langyos víz alatt körömkefével alaposan súroljuk meg/
  • 2db vöröshagyma
  • 2db lilahagyma
  • 3db sárgarépa
  • 1db zellergumó
  • 2db alma
  • legalább 4 gerezd fokhagyma
  • 1tk őrölt szegfűbors
  • 1dl húsleves /ennek hiányában 100ml forró vízben feloldott húsleves kocka, esetleg zöldségleves kocka/
  • 1dl száraz, jó minőségű, lehetőség szerint pinot noir vörösbor
  • só, bors, ízlés szerint
  • 2 szál friss rozmaring, vagy 1tk szárított, morzsolt, de nem őrölt

Tudom, nehéz, de igyekezzünk az elkészítésére elegendő időt szentelni, a ráfordított energia, figyelem busásan megtérül majd az elismerő tekintetek láttán.

Előző este, de legalább egy órával elkészítés előtt a kacsáról levágjuk a nagyobb zsírdarabokat. A húsok bőrös részét éles késsel bevágjuk: a combokat két helyen, egymással párhuzamosan, a melleket pedig négyzet alakban. Bőségesen sózzuk, borsozzuk és a félretesszük.

A zöldségeket, gyümölcsöket megpucoljuk, nagyobb darabokra vágjuk, a narancsot gerezdekre, vagy vastagabb karikákra a héjjal együtt .

A levágott zsírdarabokat egy serpenyőben alaposan kisütjük. A kacsamelleket a forró zsírban elősütjük úgy, hogy először a bőrös felét, majd a másik oldalt is 1-1 percet sütjük. Ha kész, szedjük ki egy tányérra.

A feldarabolt zöldségeket és az almát belerakjuk egy tepsibe, amiben majd sütni fogunk mindent, a zsírt, amiben a kacsa sült, ráöntjük. Ezen kívül több zsírt nem kell önteni rá, a kacsából elegendő fog kisülni. Rátesszük a rozmaringot, rászórjuk a szegfűborsot, majd elrendezzük rajta a combokat és melleket úgy, hogy a bőrös felük legyen lefelé. Rápakoljuk a narancsdarabokat, ha gerezdekre vágtuk, akkor egy kicsit meg is nyomkodhatod, hogy a leve rácsorogjon a húsra. Ezután ráöntjük a húslevest.

160C-ra előmelegített sütőbe tesszük és 160C-on egy órát, 170C-on egy órát, majd 180C-on fél órát sütjük alufóliával szorosan letakarva. A 170C-os sütés félidejében kivesszük a tepsit, kitakarjuk, és ráöntjük a bort is.

A 2 és fél óra után kivesszük a sütőből, levesszük az alufóliát. A hús legvastagabb részét ellenőrizzük egy villával, hegyes késsel, bármi hasonlóval, hogy kellően puha-e. Ha nagyon keménynek ítéljük, túl rugalmasnak a belsejét, akkor még 20-30 percre 180C-ra letakarva vissza lehet tenni a sütőbe.

A sütés végén, amikor már kellően puha a hús, levesszük a fóliát, a kacsát megfordítjuk bőrrel felfelé és 180-190C-on megpirítjuk ropogósra a bőrét.

Tálalás: A combokat egyben, a melleket először félbevágva hosszában, majd ujjnyi vastag szeleteket vágunk belőle. Tálaljuk hagymás tört krumplival, vagy édesburgonya pürével. Készülhet még hozzá párolt káposzta, de nem a pezsgős változata, csak a vízben párolt.

Borajánló: nagy általánosságban elmondható, hogy azon ételekhez, amiben bor van, ugyanolyan bort válasszunk hozzá is. Ez csupán a fajtát jelenti, nem konkrétan azt a palackot. Tehát ehhez az ételhez –és minden kacsás ételhez- egy pinot noir típusú száraz vörösbort ajánlok.

Jó étvágyat, jó készülődést, és minden kedves olvasónak Békés, boldog ünnepet kívánok.

Az írás a Bajai Honpolgár 2017/12 számában jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük