„A villányi az elegáns bor, a gavalléroké, a dámáké”
Márai sorai több alkalommal is eszembe ötlöttek, amikor Streit Györggyel a Streit-Zágonyi borászat vezetőjével beszélgettem a vállalkozás indulásáról, az azóta történtekről és a tervekről.
A létrehozott vállalkozás, az elkészült borok mintegy tisztelgés a hős Zágonyi Károly ezredes előtt, aki az 1848-as szabadságharcban és az 1861-es amerikai polgárháborúban is bizonyította rátermettségét, bátorságát. Már György ősei, a Zágonyiak is készítettek bort, de azt még hazánk egy másik területén, Tokajban. György Siklóson és Villányban találta meg azt a területet, ahol értéket teremthet.
Nyíregyháziként gyermek és fiatalkorában szívesen töltötte szabadidejét Pécsett és környékén. Elvarázsolta a hely hangulata, beszippantotta a mediterrán életérzés. Ezen érzésektől vezérelve már egy hazai munkaegészségügyi felszereléseket forgalmazó cég vezetőjeként hozta meg a döntést, hogy a további életében is szerepet kapjon a bor.
Ami 2009-ben még csak egy elképzelt álom volt, az 2013-ban kezdett megvalósulni. Györgyék Siklós-Városhegyen vásároltak 5ha területet, mely telepítésre került. Jelen elképzelések szerint megmaradnának emberléptékű borászatnak, nem cél a hatalmas birtok, a sok palack. A borászat a telepítés és gondozás kapcsán nagy figyelmet fordít a saját környezetére, hogy a szőlővel, a birtokkal együtt éljen, együtt lélegezzen. Azt, amit a föld ad számukra igyekeznek minél hitelesebben, természetesebben átadni a borokon keresztül a fogyasztónak, természetesen a szükséges és elengedhetetlen feldolgozói folyamatok után, így teremtve egyedit, bevállalva az olykor nehezebb éveket is.
A területek 85-90%-a vörösbort adó szőlővel van telepítve, a maradék 10-15%-on a fehér cuvee alapanyagául szolgáló hárslevelű és chardonnay osztozik. A vörös fajták közt a két cabernet fajta birtokol 50%-ot, ez mellett merlot és kékfrankos színezi a képet.
A fehér cuvee és a rozé reduktív eljárással, míg a vörös házasítás 225 literes barrique hordókban történő érleléssel készül. Jelenleg a pincészet és az ahhoz szükséges infrastruktúra kialakítás alatt van, így a Siklóson megtermett szőlő feldolgozása egy villányi pincészetben történik bérfeldolgozásként, Horváth János borász kezei alatt.
Az éves palackszám 16-20000, melynek 85%-át kékfrankos rozéként illetve a klasszikus vörös házasításként értékesítenek. Jelenleg 3 bor található a kínálatban, a 2017-es rozé, a 2016-os hárslevelűből és chardonnay-ból készülő fehér cuvee, valamint egy 2015-ös vörös cuvee. A borokkal a hazai éttermek kínálatában találkozhatunk.
A pincészet a fesztiválokon való megjelenését az idei évtől tervezi.
Díjak:
2017-es Szent György napi siklósi borverseny: Rozé, vörös cuvee: aranyérem, fehér cuvee: ezüstérem.
2017-es rozé borverseny a Vajdahunyadvárban: ezüstérem.
Kóstolt bor:
„The Union” 2015, vörös házasítás, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc. Nem tipikus „nagy villányi” vörös. Színe alig sötétebb egy jófajta pinot noir-nál, illata, íze viszont intenzív, lehengerlő. Szépes besimult tanninok, elegáns, nem túl éles savak, szép gyümölcsös jegyek némi borsos fűszerrel, közepesnél talán kissé hosszabb utóíz. Remek egyensúlyú bor, fogyasztása most is élmény, én tennék vele egy próbát 2-3 év múlva is.
Az írás a Pécsi Borozó 2018/1 számában jelent meg.