Generációkon át- a villányi Keller pincészet

Igazi téli idő van. Már egy hete csak köd és zúzmara, fehérbe öltözött fák, didergő emberek. Van némi bája ennek is, de már nagyon várjuk a tavaszt. Nincs ez másképp hazánk mediterrániumában, Villányban sem. A tejfehérbe burkolózó elkerülőúton alig látszik uticélom, a Keller Pincészet épülete.

A bejáratnál a tulajdonos és felesége fogad, valamint Bodza a bájos magyar vizsla, akinek kézzelfogható szeretetét a beszélgetés egésze alatt jól érezhetem.

A Keller Pincészet egy öt generációra visszatekintő családi vállalkozás. A kilencvenes évek elején az akkori Állami Gazdaság volt a legnagyobb felvevő piac, akkoriban értelemszerűen nehezen beszélhettünk minőségi borkészítésről, inkább a mennyiségen volt a hangsúly. Az első palack bor 1994-ben készült el. Az első évben még a Bock pincészet palackozott Györgyéknek, azóta 5-6 villányi pincészetnek már ők segítenek ebben a feladatban. A villányi pincékkel való összefogás, közös munka nem csak itt érhető tetten. Számtalan alkalommal érzik fontosnak, hogy közös programot szervezzenek, hol csupán „csak” egy borkóstoló erejéig, hol közös síelést szerveznek, vagy akár a Vince nap – hagyományokhoz ragaszkodó- közös ünneplése a cél.

A Kossuth Lajos utcában található „régi” pince volt az a hely, ahol minden elkezdődött. Itt lehetőség van, akár 40-50 főt is vendégül látni, valamint itt találhatóak a bortrezorok is. Ez a hely leginkább a régi stílust kedvelők kedvenc helye lett és maradt, ők azok, akiknek lehetőségük van a boraikat megfelelő helyen tárolni, hiszen a trezorok régóta tele vannak finomabbnál-finomabb borokkal és ez még hosszú ideig így is lesz.

A második pince építése 2003-ban kezdődött, 2006-ban került átadásra. Ez már gondosan megtervezett munka eredménye. Ekkor kerültek beszerzésre a modern borkészítéshez szükséges berendezések, gépek, a kinti szőlőmunkákhoz szükséges egyéb eszközök. Itt épült meg a 18 fő elszállásolására alkalmas panzió is. A nemrég elkészült télikert pedig 110 fő befogadására képes, így ideális helyszíne céges vacsoráknak, esküvőknek, nagyobb baráti összejöveteleknek.

A szőlőterület nagysága 5,5 ha, továbbá 3,5 ha területről vásárolnak fel szőlőt. A kínálatban minden Villányban már jól ismert vörös fajta megtalálható, a kínálatot az olaszrizling színesíti. A szüretelt szőlőkből -egy kivétellel- csak fajtaborok készülnek, melyek zöme a pincénél fogy el, hiszen néhány üzlettől eltekintve csak helyben vásárolhatók meg a palackok. Az elkészült borokhoz pedig hidegtálakat, kemencében sült húsokat kínálnak az éhes szájaknak. A vendéglátás ezen területére talán a vendégközpontúság a legjellemzőbb kifejezés: számomra nagyon pozitív, hogy minden egyes ilyen rendezvényen a pince tulajdonosa, vagy hozzá közel álló személy jelen van.

Egy ilyen hosszú időre visszatekintő pincével kapcsolatban óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy milyennek látták a bort, a borvidéket, saját magukat 25 éve és hogyan látják most. A rendszerváltás utáni időkben robbanásszerűen kezdett ki visszatérni/újra kialakulni hazánkban a tudatos borfogyasztás. Villánynak ebben úttörő szerepe van. Az akkori időkben a villányi borászok örömmel fedezték fel, hogy ismét igény van a borra. Az új tételeket számtalan esetben együtt a fogyasztókkal, a leendő vásárlókkal együtt kóstolták meg a pincék mélyén Vince nap tájékán. A borászok pedig összefogva egymással szakmai kirándulásokat szerveztek hazánk borvidékeire tapasztalatszerzés gyanánt. A bor mellé pedig hidegtálak és fine dining helyett zsíros kenyér, kelesztett tészták, sonka, kolbász volt a kísérő, melyet rendszerint a pincékben – világítás hiányában- gyertyafény mellett fogyasztottak el. Napjainkra pedig az mondható el, hogy már nem csupán a borvidékek versenyeznek egymással, hanem borvidéken belül is tetten érhető a versenyszellem. Kérdés, hogy ez mennyire jó, egészséges? Nyilván egy bizonyos szintig az, hiszen a fejlődés egyik kulcsa mindez, de túl komolyan nem lenne szabad gondolni erre. A mai borvidékekre jellemző, hogy egyre több mindennel igyekszenek a vendégeket bevonzani, ott tartani. Ezért is épülnek a pincék mellé, a gasztronómia érdekében olyan kiszolgáló létesítmények, mint például az egyre különlegesebb konyhák, vagy a wellness központok. Ezek mellé rengeteg program társul, természetesen gyerekprogramokkal kiegészülve.

Kóstolt borok:

  • Merlot barrique selection 2016: közepesen intenzív vörös szín az öregedés legcsekélyebb jele nélkül. Illatban az intenzív, ám tudatos és finom hordóhasználatra utaló vaníliapudingos illat érett erdei gyümölcsökkel. A 14%-os alkohol illat alapján teljesen integrálódott a borba. A vezető fekete ribizlis ízjegyet csersavas lecsengés követ, hosszan, nem bántóan.
  • Harmónia cuvee 2014: csak kiemelkedő évjáratokban készülő házasítás cabernet franc-ból és cabernet sauvignon-ból, 50-50%-ban. A pince zászlósbora. Palackozás előtt 2 évet érlelődik új tölgyfahordókban. Fűszeres illata első szippantásra magával ragad, 6 éves kora ellenére színe élénkvörös, lila széllel. Érett erdei gyümölcsös dzsúz, sima, hosszan tartó integrált tanninokkal. Minden benne van, amiért Villányt szeretem, szeretni lehet.

Az írás a Pécsi Borozó 2020/01 számában jelent meg.

Képek: a pincészet saját fotói

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük