Minden nyáron igyekszem kiválasztani azt a néhány friss tételt, amelyeket érdemesnek tartok megkóstolni, ez idén sem volt másképp. Bár érdeklődésem egyre inkább a komolyabb, érettebb és érlelhetőbb tételek felé kezd elmozdulni, ilyenkor, amikor tavaszi napsütés simogatja az arcokat és egyre inkább haladunk a forró nyár felé, az ember megkíván egy friss fehéret, kellemes bisztrovöröset, fröccsöt, proseccot.
Első fecskeként érkezett a Nyakas Pincészet Irsaija. A fajtát már rég nem vadászom, általában beérem egy Koch Irsaival. Ez utóbbi tétel bár meglehetősen standardizált lett az utóbbi időkben, még mindig jobb választás mint a pacsuliversenyek résztvevőit próbálgatni. Szóval Nyakas Irsai: úgy frissít, üdít, hogy közben nemvadító illatbomba, jólesik hidegben, melegben, tisztán, fröccsnek, bárhogy. Odáig vetemedtem, hogy két palack is lecsúszott belőle az idén és gondolkodom a harmadikon is. Valódi boros élményt nyújt, idén nyáron nálam ő a befutó.
Kellemes és frissítő bubérokosok után kutatva néhány remek olasz prosecco után botlottam bele a Babarczi Pince Buborczi gyöngyözőjébe. Néhány pillanatig elmerengtem azon, hogy mi lesz ha a vásárolni kívánt három palack sok lesz, de miután azt a választ kaptam, hogy ebből egy karton sem sok, hát megadtam magam. Milyen jól tettem, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már egyetlen palack sincs belőle. Az első kettő csak úgy elfogyott magában: kicsit jobban hűtve szerettem legjobban, de ha 10 fok fölé kerül sem okoz csalódást. Nekem nem sok a tramini benne, nyugodtan mehet 40% felé is egyszer, ha a termelő úgy gondolja majd, szerettem nagyon. A másik két összetevő az Irsai és a Cserszegi fele-fele arányban osztozik.
Az utolsó palackot egy online kóstoló keretén belül a termelővel és a Bormentás Szabó Edittel közösen sikerült elfogyasztani. Így az élmény még nagyobb volt, ennél már csak az lesz jobb, ha majd személyesen koccinthatunk e remek gyöngyözővel. A remekül sikerült kóstolóra előző nap sütöttem egy citromos tortát, bízván, remélvén, de leginkább tudván, hogy ez ahhoz remek lesz. Nem kellett csalódnom, csak a kóstoláson résztvevőknek, hiszen nekik csak a látvány jutott.
Hogy ez ne maradjon tartósan így, a vállalkozó kedvű kóstolótársaknak és minden kedves Olvasónak álljon itt most ennek a citromtortának a receptje. Igazi frissítő, mint ahogy a Buborczi gyöngyözője, meleg nyári napok remek desszertje borral, vagy anélkül is.
Citromtorta Capriról
Hozzávalók egy 24cm átmérőjű tortaformához:
- 150 g vaj+ kevés a forma kikenéséhez
- 200 g cukor
- 4 db tojás
- 3 db bio citrom reszelt héja és facsart leve
- 200 g őrölt mandula
- 100 g liszt
Egy nagy tálban keverjük össze a szobahőmérsékletű vajat a cukorral, a tojások sárgájával, a citromok héjával és a facsart lével. Verjük fel keményre egy csipet sóval a tojásfehérjéket, majd forgassuk bele több részletben a vajas keverékbe. Adjuk hozzá a darált mandulát és a lisztet, keverjük össze óvatosan, de alaposan. Öntsük a masszát a tortaformába, süssük 10 percig 180C-on, majd 40 percet 150C-on, alsó-felső sütéssel, légkeveréssel. Ha kész, hagyjuk teljesen kihűlni.
A tálaláshoz keverjünk össze 1,5 dl tejfölt 2 ek porcukorral és egy bio citrom reszelt héjával. Hűtsük le alaposan. Egy bio citromot karikázzunk fel vékonyra.
A kihűlt torta tetejét díszítsük a citromkarikákkal, szórjuk meg porcukorral, tálaláskor pedig kínáljunk mellé egy kis citromos tejfölt kedvenc nyári borunkkal együtt.
Jó étvágyat kívánok!
